Az építészet végeredményét tekintve tárgyi kultúránk olyan speciális része melynek értelmezése, teoretikus megközelítése-megalapozása időről-időre változik. A szolgáltatás pragmatizmusra hajló hangsúlyozásától a társadalmi reformokat felvállaló mindent megmondó építészetig; történetiséget a múltba-nézéssel egyenlősítő értelmezéstől a futurista víziókig a funkcionális-formális; lokális-globális viselkedések végpontjai között az építészeti habitus számtalan árnyalata létezik.

Magunk részéről ezek tudomásulvételén túl az építészet kommunikációban betöltött szerepét hangsúlyozva viszonyulunk szakmánk gyakorlásához nem feledve hogy az építészet nem végcél.

A tervezési folyamat során megrendelőinkkel kialakított kapcsolatban ennek artikulálására törekszünk.